Vércseszirt 2017

A Vércseszirt alatt, a hegy déli oldalának legfelső utcája mellett fekszik az a terület, ahol a Vércseszirt nevű borunk tőkéit gondozzuk. A területen 10-12 szőlőfajta található, melyeket 30-40 évvel ezelőtt vegyesen telepítettek, és mi folyamatosan pótoljuk a keletkezett tőkehiányokat. A fajták között megtalálható szlanka, ezerjó, rizlingszilváni, olaszrizling, hárslevelű, izsáki, delaware, szürkebarát, furmint, saszla, kéknyelű.

A Vércseszirt egyik titka a szüreti időpont helyes megválasztása, hogy a sok, különböző szőlőfajta egyensúlya a lehető legszebben jelenjen meg a borban.

A bor készítésekor a több fajta szőlőt egybeszüreteljük, tehát ez a bor nem házasítás. Mustját 5 hl-es fahordóban spontán erjesztjük, és több éves fahordós érlelés után palackozzuk.

Sok vendégünk, és néhány borszakértő szerint ez a bor a Szent György-hegy íze…

A Vércseszirt, a Szent György-hegy déli oldalának egyik jellegzetes képződménye. Kb. 250 évvel ezelőtt a hegynek nem ilyen formája volt. A hegyen 1757-ben súvadás, azaz csuszamlás történt, így alakult ki a Vércseszirt, és a hegy mai formája.

A súvadásról az 1758-ban kiadott Győri kalendárium így számol be: „Magyarországba – Balaton mellett – Szent György-hegyen 24 szőlők, alatta való pinczékkel egybe, mint egy földindulás által elsüllyedtek.”

A kalendárium emberáldozatot nem említ, így valószínűleg a csuszamlás télvíz idején történhetett, amikor nem voltak szezonális munkák a szőlőben. A súvadás után a hegyoromzat alatti rész jó ideig megművelhetetlen volt, de ma már újra szőlőt termesztenek ezen a területen.
A csupasz sziklafalat nem nőtte be növényzet, így az messziről is jól látható. Közvetlen környezete ma hollóknak, sárgarigóknak és gerléknek ad otthont.